Jelentések a világ energiahelyzetéről

Számos összegző jelentés látott napvilágot az elmúlt napokban a tavalyi esztendő fejleményeinek értékeléséről. 2012 bővelkedett szalagcímekben, ám a valóságban a változások a felszín alatt érzékelhetőek.

A sorban mindenekelőtt a BP éves kiadványát említenénk, a statisztikai beszámolók zászlóshajóját. Ahogyan Christof Rühl, a BP vezető közgazdásza fogalmaz bevezető áttekintésében, a „porfelhő elültével” a 2012-es esztendő számos szalagcímet produkált. Az USA történelmének legnagyobb olajkínálat bővülését regisztrálta, továbbá rekord mennyiségű – az országból kiszoruló – szenet exportált Európába. A világ négy legnagyobb gazdasági szereplőjéből háromban (Kína, Japán és Németország) a megüjuló energia részaránya meghaladja a nukleáris energiáét. A cseppfolyós földgáz (LNG) kereskedelme történelme folyamán először mutatott csökkenést.

A felszínt átfogóan tekintve mindazonáltal 2012 nem mutat jelentős fejleményeket, a világ összes elsődleges energiahordozó felhasználása 1,8 %-os növekedést mutat, ami az elmúlt tízéves időszak átlaga alatt marad minden forrás vonatkozásában – a megújulókat, illetve vízenergiát leszámítva -, és Afrikát kivéve minden régióban.

A felszín alatt viszont érzékelhetőek a lassan mozduló energiarendszer súlypontjának eltolódásai, változási tendenciái. A hosszú távú trendekre figyelve folytatódott a világgazdaság súlypontjának áthelyeződése a fejlődő (OECD-n kívüli) országok felé. Az elmúlt tíz év globális energiaigényének 30 %-os növekedése lényegében ennek a térségnek a számlájára írható, míg az OECD országokban az elmúlt öt évből négyben csökkent a fogyasztás, jóllehet e négy évből háromban növekedett ugyanakkor a GDP. 2012-ben az OECD országokban 1,2 %-kal csökkent az energiafelhasználás, míg a GDP 1,4 %-kal bővült. Ez azt jelenti, hogy a primer energiahordozók felhasználása tekintetében a fejlett országok a 2002-es szinten vannak, időközben azonban halmozottan 26 %-os GDP növekedést könyvelhettek el. A fejlődő világ viszont nemcsak az igénynövekedés terén jeleskedett, hanem a termelésbővülés 98%-át is adta, az USA robbanásszerű szénhidrogén fellendülését is beszámítva.

Az adott időszakban a nyilvántartott szénhidrogén ásványvagyon kitartóan növekedett. 2012-ben újabb 15 milliárd hordóval bővült a kőolajkészlet, viszont a feljegyzések első ízben regisztráltak csökkenést a földgáz tekintetében, mintegy 500 milliárd köbméter mennyiségben. Ez utóbbi mögött a világ összes országában tapasztalható áresés, illetve az USA jelentősen csökkentett fúrási aktivitása áll. Mindenesetre a kőolajkészletek 26 %-kal, a földgázkészletek pedig 21 %-kal nagyobbak a tíz évvel ezelőtti szinthez képest, és nagyjából 60 %-al haladják meg a húsz évvel korábbi mennyiséget.

Ami az energiaárakat illeti, az utolsó évtized példátlan áremelkedést hozott. Az elmúlt öt esztendő átlagos éves árai reálértékben 230 %-kal nagyobbak a nyersolaj esetében a tíz évvel ezelőtti időszakhoz képest, a szénárak 140 %-ot emelkedtek, a földgáz pedig 90 %-os árnövekedést mutat. Az elmúlt öt év során az egyes energiahordozók közötti árdifferenciák is nőttek. A tavalyi évben a kőolajárak stabilizálódtak a rekord magas szinten; a földgáz vegyes mozgásokat mutatott, az USA-ban 32 %-ot csökkent az ár, míg a világ más tájain mindenütt emelkedett, egyedül a szénárak csökkentek általánosan világszerte, átlagosan 20 %-kal.

A BP statisztikai számvetését érdekes összevetni az Enerdata szintén a napokban közreadott globális energiamérlegével. Az utóbbi összeállítás némileg eltérően strukturálja a világgazdaságot, a G-20 országcsoportra koncentrál az OECD helyett. A globális energiafogyasztás 80 %-át képviselő G-20-ak 2,1 %-os gazdasági növekedéséhez 1 %-os energiahordozó felhasználás bővülés társult 2012-ben. A vásárlóerő paritáson számolt 2,7 %-os növekedésre vetítve ez 1,7 %-os energiaigényesség javulást jelent, viszont 1,4 %-os széndioxid kibocsátás növekedés (25,1 milliárd tonna) árán. Az energiafogyasztás húzórégiója a BRICS országok voltak (3,7 % növekedés), ahol viszont az energiaigényesség 70 %-al haladja meg a legfejlettebb G-7 országok átlagát. Érdemes felfigyelni arra, hogy a széndioxid kibocsátás növekedési rátája meghaladta ebben a G-20 körben a fogyasztásnövekedés mutatóját.

A szénfelhasználás növekedésének üteme valamelyest fékeződött Kína relatív gazdasági lassulása, továbbá a szénnek az USA-ból történő kiszorulása következtében, ellenben növekedett Európában, ahol az USA-hoz képest fordított folyamat ment végbe. A fő piacok mindazonáltal Kína, India és az USA, amelyek a G-20-ak szénfelhasználásának 75 %-át teszik ki. A földgázfogyasztás az USA-ban és Japánban emelkedett, míg Európában csökkent részaránya az energiahordozó szerkezetben, jóllehet az időjárás tompította a visszaesés mértékét.

Az Enerdata mérleg érdekes adata, hogy tavaly a BRICS országok 6800 TWh éves villamosenergia felhasználása felzárkózott a G-7 csoport mennyiségi mutatójához. A BRICS országok tízéves átlagos villamosenergia felhasználás bővülése 7,3 %-ot mutatott, szemben a G-7 0,5 %-os igénynövekedésével. A G-20 csoport növekedési átlaga 3,1 % volt, míg a világ teljes áramfogyasztása 1,7 %-kal emelkedett tavaly.


Forrás: www.energiainfo.hu - Drucker György

Hírlevél feliratkozás

8900 Zalaegerszeg,
Levendula utca 39.
Tel.: +3692/510275
Fax: +3692/510276