Felkerült Európa térképére az észak-déli energiafolyosó azzal, hogy aláírták a kiépítésére vonatkozó cselekvési tervet és a terv végrehajtásáról szóló szándéknyilatkozatot - jelentette ki Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Az európai uniós tagországok energiaügyi minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatóján méltatta, hogy a tervbe "minden szegmensben" (villamos energia, gáz, olaj) előkelő helyre kerültek a magyar szempontból fontos projektek. Ezek közül kiemelte a magyar-szlovák gázösszeköttetést, de az elektromos hálózatban is tárgyalnak két magyar-szlovák és egy magyar-szlovén összeköttetésről, az olajellátás forrásainak bővítését pedig az úgynevezett közép-kelet-európai vezetékgyűrű fejlesztésén keresztül képzelik el. A cselekvési tervet és a szándéknyilatkozatot szerdán írták alá Brüsszelben.

Kovács Tamás Iván emlékeztetett arra, hogy olyan folyamatról van szó, amely a magyar EU-elnökség alatt, februárban indult, az akkor rendezett uniós csúcsértekezlethez kapcsolódva. A projekt megvalósítására létrejött munkacsoportnak teljes jogú tagja Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Megfigyelő a tematikus csoportokban Horvátország, míg egyes munkacsoportokban Ausztria és Németország képviselői is részt vesznek. A munkacsoport feladata, hogy azonosítsa a legfontosabb fejlesztési irányokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közép-európai régió is tagja lehessen a 2014-re tervezett egységes energiapiacnak, újabb lehetőségek nyíljanak az útvonal- és forrásdiverzifikációra, és szavatolt legyen az ellátás biztonsága. A mostani miniszteri találkozó napirendjén szerepelt az európai energiainfrastruktúra továbbfejlesztése.

Kovács Tamás Iván szerint a magyar delegáció ennél a napirendi pontnál kritikus volt, megítélése szerint ugyanis a szabályozás jelenlegi formájában "túlságosan korlátozó, és feleslegesen nagy adminisztratív terheket ró az EU-tagállamokra". Úgy vélte, a jelenlegi elképzelések szerinti rendelet nemkívánatos hatásokkal járhatna Magyarországra, amely az uniós belső piac szempontjából fontos beruházásokat már megtett, például megerősített energiahálózattal rendelkezik. A csütörtöki brüsszeli ülésen szó esett az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós törekvések előrehaladásáról is. Itt olyan fontos problémákról van szó, mint az évtized végére kitűzött 20 százalékos hatékonyságjavulási cél elérésének módjai, a középületek energiatakarékossági szemléletű, éves felújítási aránya, a témába vágó szempontok előnyben részesítése a közbeszerzések során, ez energia-elosztók és az más ágazati szereplők energia-megtakarítási célkitűzései.

Áttekintették az értekezleten a februári EU-csúcstalálkozó döntései nyomán született feladatok állását, illetve a most soron következő, december 9-i kormányfői értekezlet előkészületeit. Az államtitkár-helyettes itt egyebek között kiemelte a magyar elnökség alatt tárgyalt, az energia-nagykereskedelmi piacok integritásáról és átláthatóságáról szóló jogszabály elfogadását. A csúcstalálkozó előkészítése kapcsán röviden kitértek az uniós atomerőművek állapot- és kockázatfelmérésének (stressz-teszt) állására is. Kovács Tamás Iván a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőművel kapcsolatos végleges jelentés október végére elkészült, és az országos hivatal december végéig eljuttatja azt az Európai Bizottságnak is.Kétoldalú találkozót folytatott a magyar delegáció vezetője Brüsszelben az uniós soros elnökséget jövőre betöltő Dánia szakminiszterével, Martin Lidegaard-ral. A tapasztalatok átadásán túl megállapodtak abban, hogy a következő félévben együttműködnek majd az energiaügyi témákban.

szerző: Energiainfo/MTI