Kovács Csaba, a KPMG igazgatója mutatta be nyitó előadásában az Európai Unió 20-as céljait, és az elérésükhöz vezető utat a portfolio.hu által rendezett Green Energy Investment Forum 2011 rendezvényen, 2011. október 11-én, Budapesten. A konferencia résztvevői a témáktól függetlenül a szabályozás fontosságát hangoztatták a klímavédelmi célok elérése és az energiafüggőség csökkentésének érdekében.

Az évtized végére az unió komoly lépéseket vár el a tagállamoktól a megújuló energiaforrások alkalmazása, és a hozzá kapcsolódó beruházások terén. Az EU jelenleg mintegy 55-60 százalékban importál energiahordózókat igényei kielégítéséhez, ami jelentős függőséget jelent a globális piacon. A megújuló energiahordozók alkalmazásával ez a függőség csökkenthető volna, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezen erőforrások kiaknázásáért komoly verseny folyik, elég csak az Egyesült Államokra, illetve a fejlődő ázsiai országokra, Kínára, illetve Indiára gondolni.

2020-ra az unió a következőket tűzte ki, a 27 tagállamra vonatkozóan: az üvegház-hatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest (ez 14 százalék csökkentést jelent a 2005-ös adatokhoz képest), az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra emelése, illetve az energiahatékonyság 20 százalékos emelése a referencia-szinthez képest. Mivel a fenti elvárásokat a tagállamoknak együttesen kell teljesíteniük, az egyes országok tekintetében, az egy főre eső GDP, illetve az eltérő természeti, megújuló energiaforrásbeli adottságoknak megfelelően különböző értékeket határoztak meg. Így fordulhat elő, hogy míg bizonyos tagállamoknak csökkenteni kell a CO2 kibocsátást, addig mások növelhetik ezt az értéket az évtized végére.

Magyarország számára az üvegházhatású gázok tekintetében 10 százalékos kibocsátás-emelkedés megengedett, a megújuló energiaforrások arányában 14,65 százalék elérése a cél (elemzők leginkább ennek a teljesülését vonták kétségbe), míg az energia-hatékonyság terén hazánknak 2,96 millió tonna olajegyenérték-csökkentést kell felmutatnia. Az unió céljainak megvalósításához a CO2 kibocsátás drasztikus csökkentésére, az energiabiztonság fokozására, illetve infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség elsősorban a 27 tagállamban Kovács Csaba szerint.

A KPMG igazgatója hozzátette, amennyiben a 27 tagállamra vetítve teljesülnek az elvárások, a következő évtized elejére jelentősen csökken a fosszilis energiahordozókkal szembeni függőség, és nő az unió versenyképessége. A célok teljesülése esetén 2020-ig 60 milliárd euró takarítható meg a kőolaj- és földgáz importon, amely zöldenergiás beruházásokra fordítható, az energiapiac további integrációja 0,6-0,8 százalékkal növelhet a GDP-t, továbbá, ha Európa energiaszükségletének 20%-át megújuló forrásokból fedezné, több mint 600000 új munkahely jönne létre Unió-szerte. Az energiahatékonyság 20%-kal történő javítása további 400000 munkahelyet teremtene.

Hazai szabályozás

Az országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát, amely keretrendszerként tartalmazza hazánk energiapolitikai céljait a következő 15 évre. Ezek között az energiatakarékosság, az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások arányának növelése, a biztonságos atomenergia alkalmazása szerepel, illetve a dokumentum kiemeli az európai energetikai infrastruktúrához történő kapcsolódás fontosságát. Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár kiemelte, hogy az elfogadott stratégia csupán egy keretrendszer, amit meg kell tölteni cselekvési tervekkel a fenntarthatóság, a megújuló energiaforrások alkalmazása, illetve a rendszerbe illesztés szempontjainak figyelembe vételével, és ezen tervek alapján kell kialakítani a különböző támogatási rendszereket.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány a szén-, az atom-, illetve a zöldenergia kombinációja mentén tervezi a következő évtizedek energiapolitikáját. Bencsik János részletesen beszélt a megújuló átvételi- és támogatási rendszerek terveiről is, ezzel kapcsolatban bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak. A bizonytalan szabályozási környezet jelentősen drágítja a projektek finanszírozását, ráadásul a zöldenergia-termelési technológiák meglehetősen költségesek is, ezért megfelelő támogatás hiányában megtérülésük pusztán piaci alapon jelenleg bizonytalan.

A stabil környezet hiánya nem teszi lehetővé a beruházóknak és a finanszírozóknak, hogy hosszú távú beruházási döntéseket hozzanak - hangsúlyozta dr. Erdős Gábor, a Faludy Wolf Teiss jogi iroda szakértője. Dr. Erdős Gábor hozzátette: addig azonban a romániai, a bulgáriai és a nyugat-balkáni térség elcsábíthatja a hazai zöldbefektetőket a megújuló energiatermelés szabályozásának hazai bonyolultsága, átláthatatlansága miatt.

A megújuló energiaforrások felhasználásának emelkedése, a zöld beruházási projektek számának növekedése csak akkor várható, ha következetes, kiszámítható, EU-harmonizált, közgazdaságilag megalapozott gazdasági környezetet tapasztalnak a potenciális befektetők - jelentette ki Dr. Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal elnökhelyettese. Hozzátette, 2010-ben hazánkban 16 megújuló energiaforrással üzemelő erőmű épült, ebből 13 biogázt éget el (összesen 11 MW teljesítménnyel), kettő biomasszát használ fel (31,8 MW), egyet pedig hulladékkal fűtenek (20 MW).

Távfűtés: a megoldás a biomassza

Magyarországon 660 ezer lakásban szolgáltat a 110 távhőszolgáltató, összesen 95 településen, a távhőszolgáltatás a hazai energia-felhasználás 4,5 százalékát teszi ki. A távhőszolgáltatás tüzelőanyaga jelenleg 81 százalékban földgáz, 7 százalékban szén és olaj, 6 százalékban ipari hulladékhő, és szintén csupán 6 százalékban megújuló energiahordozó, így ezen a téren komoly fejlesztési lehetőségek vannak az alternatív energiaforrások fejlesztésének területén. A hazai szolgáltatóknak olcsó hőt kell kínálniuk, hogy versenyképesek maradjanak, és ez a megújuló energiahordozók nagyobb arányú felhasználásával lehetséges - hívta fel a figyelmet Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSzSz) elnöke. A szakember kiemelte: a távhőszolgáltatás sikeres jövőjének kulcsa a hő egységárának mérséklése, amely leginkább a biomasszára épülő erőművek elterjedésével érhető el. Csak komoly támogatás mellett valósulhatnak meg további biomassza tüzelőanyagú erőmű-fejlesztések, ehhez azonban át kell alakítani a finanszírozási rendszert, mert a jelenlegi szabályozás csak a meglévő erőművek átalakítását (barna mezős beruházások) támogatja, a zöldmezős projektek megtérülése nem biztosított - tette hozzá Fekete Csaba.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Rudolf Péter, a Pannonpower Zrt. főmérnöke hangsúlyozta, hogy városi körülmények között a távhőszolgáltatásban a földgáz nehezen megkerülhető, a kisebb településeken azonban egyre nagyobb a biomassza jelentősége. Hozzátette ugyanakkor, hogy az otthoni biomassza tüzelés lehet ugyan CO2 semleges, de a környezetet mindenképpen terheli, elsősorban szálló porral, viszont az erőművi biomassza-tüzelés a vonatkozó szabályozás miatt sokkal környezetkímélőbb. Fekete Csaba megjegyezte, hogy a Nemzeti Cselekvési terv célkitűzései igen ambiciózusak, megvalósulásukra nem számít, mert ehhez már látni kellene a kezdődő projekteket.

Az MATÁSzSz elnöke osztotta Dr. Erdős Gábor korábban idézett véleményét, az Európai Unióban, másik 26 tagállammal kell megküzdeni a befektetőkért, viszont más országokban a hazainál sokkal stabilabb a szabályozási környezet. A Pannonpower Holding Zrt. baranyai fejlesztését ismertette Rudolf Péter, a vállalat főmérnöke. A szakember elmondta: egy 35 megawatt teljesítményű biomassza-erőművet építenek a megyeszékhely távhőszolgáltatásának biztosítására 24 milliárd forintból, a cég anyavállalatának finanszírozásában, hazai és uniós támogatás nélkül. A beruházás tervezése 2004-ben kezdődött el, az épülő erőműblokk kereskedelmi működése 2012 év végén indul.

A vállalat hosszú távú szerződéseinek köszönhetően mind a megtermelt hőnek, mind pedig az elektromos áramnak lesz piaca a következő évtizedekben. A szakember kiemelte, hogy a régió mezőgazdasága 230 ezer tonna biomassza tüzelőanyagot termel évente, melynek mindössze 3 százaléka elegendő az blokk éves működéshez. Ezeket a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékeket korábban jellemzően visszaszántották, azonban azzal, hogy az erőmű felvásárolja a működéséhez szükséges mennyiséget, élénkíti a térség mezőgazdaságát, 80 millió köbméter földgáz-importot takarít meg, továbbá 2,8 százalékot teljesít hazánk 2020-as megújuló energiahordozó felhasználásának vállalásából. Az erőmű 150 új munkahelyet teremt a térségben, és évente 160 ezer tonnával csökkenti a CO2 kibocsátást.

szerző: Energiainfo - Hajdók Dávid