Az elmúlt években figyelemre méltó geopolitikai változások következtek be ott, ahonnan hagyományosan a fosszilis energiahordozók beszerezhetők. Magyarország, ha a paksi atomerőmű üzemanyagát is beleszámítjuk, 80 százalékban importálja a primer energiahordozóit, így hazánk különösen függ az energiahordozók importjától, olyan stratégiára van szükség, ami csökkenteni tudja ezt a sebezhetőséget. A most elfogadott energiastratégia lehetőséget biztosít egy lassú függetlenedésre, de azt is világosan kell látni, hogy a következő 20 éven belül a teljes függetlenség nem érhető el - fogalmazott Bencsik János egy sajtóbeszélgetésen, Budapesten.

A jövő év első negyedévére elkészülnek a nemzeti energiastratégiához kapcsolódó cselekvési tervek első változatai és a megvalósításhoz szükséges jogszabály tervezetek - jelentette be Bencsik János, a Nemzetfejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a 2030-ig szóló energiastratégiát, és ezzel felhatalmazást adott arra, hogy elkészítsék az energetikai cselekvési terveket: az erőmű- a távhőfejlesztési, az ásványvagyon hasznosítási, a kutatás-fejlesztési, az energetikai ipari ágazati és a szemléletformálási tervet.

Bencsik János szerint a korábbi energiapolitika mögött egy rövidke szakmai anyag állt és csak a villamosenergia szektorra vonatkozóan rendelkezett szcenáriókkal, a gáz- és hőpiacra vonatkozóan nem voltak benne alternatívák. "Átfogó stratégiára volt, van szükség, alapos regionális és hazai helyzetkép felvázolása után. Környezeti kérdések, fenntarthatóság megfizethetőség ezek a fontos alapkérdések" - emlékeztetett. "A legfontosab a hatékonyság, takarékosság növelése, ez alapvetően csökkenteni tudja az importhányadot. A második a megújjuló energiák minál nagyobb arányú használata, főleg az ország hőellátása területén. A villamosenergia területén kicsit bátortalanabb helyzetben vagyunk, hiszen a meglévő átviteli rendszer nem kellően rugalmas ahhoz, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb megújuló áram befogadására kerüljön sor" - mondta Bencsik János államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által rendezett sajtóbeszélgetésen.

Nincs döntés új paksi blokkról

Az államtitkár szerint fontos, a hazai atomenergia-kapacitás szintjének megőrzése, az üzemidő-hosszabbítással - ezt megkerülhetetlennek tartja, mivel - mint mondta - súlyos következményei volnának a hosszabbítás elmaradásának. "Először is, mintegy 1500-1800 megawattnyi import-többletre szorulnánk télen, nyáron a csúcsban akár 2000-2500 többlet import kellene. Ennek pótlására, lehetne földgázalapú kapacitásokat építeni, a következő 4-5 évben lehetne ezt kiépíteni, ez 5-6 forinttal nvöelné meg az áram árát. Ha a szél és a napkapacitást oda tudnánkl tenni a paksi blokkok helyére, 17-18 forinttal nőne meg az áram ára. Ha ebbe az irányba mozdulnánk, azzal is szembe kellene nézni, hogy az ország 10 milliárdos földgázimportja 18 milliárdra emelkedne és biztos, hogy a klímavédelmi célokat, kibocsátáscsökkentést nem tudnánk teljesíteni2 - emelte ki a szakpolitikus. Megítélése szerint az üzemidő-hosszabbítás elkerülhetetlen, illetve a stratégia megfogalmazza, hogy a hosszabbítással együtt elő kell készíteni egy a jelenlegi blokkok kiváltására alkalmas blokk, vagy blokkok építését. "Kormányzati döntés erre nincs" - hangsúlyozta.

Az energiastratégia negyedik fontos pontja, a nemzetközi kapcsolódási pontok megépítése, megerősítése. Létrejött a Románia-Magyarország, a Magyarorország-Horvátország gázvezeték, ez utóbbinál a villamosenergia kapcsolat is megvan. Előkészítés alatt a szlovák-magyar gázvezetéki kapcsolat megteremtése.

Erősebb állami szerepvállalás

Ötödik fontos eleme a stratégiának, hogyha valóban szeretnénk a biztonságos energiatermelésre helyezni legalább részben, akkor a hazai szén és lignitvagyon hazai hasznosításáról nem mondhatunk le. Itt viszont komoly szabály, hogy csakis a tisztaszén technológia jöhet számításba. "Magyarország ezzel nem rendelkezik," - jelezte Bencsik - "de részt kívánunk venni abban a nemzetközi munkában, amely ennek a technológiának a versenyképes hasznosíthatóságát szolgálja. Érdekünk, hogy az évtized végéte a mátrai erőmű kapacitását ki tudjuk váltani, de megtartsuk a hazai ásványvagyon hasznosítását."

A hatodik fontos elem, az állami szerepvállalás erősítése, összhangban az EU energiapolitkájával, figyelembe véve a nemzeti érdekeket. Ehhez erősíteni kell a tulajdonosi szerepvállalást, a stratégiailag fontos, elsősorban infrastruktúrális elemek esetében elengedhetetlen, a meggondolatlan privatizációs folyamatok egy részének visszafordítását.

A kormányzat néhány nagy ellátórendszer átalakításán is munkálkodik - jelentette be bencsik János. A távhőszolgáltatásban egyrészt a hatósági ár bevezetésével a fogyasztói érdekekeket igyekeznek előtérbe helyezni, ahogyan ezzel próbálkoztak az áram és a gáz esetében. Ám a hőpiacon az átalakítás célja az is, hgy a sok helyen pazarló rendszer hatékonyságát javítsák, mivel Bencsik szerint jelenleg olyan infrastruktúrával rendelkezünk, ami 20-40 százalékos veszteséggel működik.

Létrejön a METÁR

"Az érintett piaci szereplőket nem lehet természetesen magukra hagyni, az Új Széchenyi-tervben lehetőség van támogatásra, 3,5 milliárdot kaptak erre eddig. Miután megújuló energiaforrások kiaknázására itt van leginkább lehetőség, hogy a hőoldali támoagtás bevezetését követően létrejöjjön a METÁR rendszer, a megújuló támogatási rendszer, aminek az első változata a közigazgatási egyeztetésig jutott, a tárcaközi egyeztetés folyik. "Ha minden rendben megy, a hónap végén első fordulóban tárgyalhatja a kormány, ezután Brüsszelbe küldjük, ha onnan visszajön, akkor ismét társadalmi és szakmai vita indul majd, nemcsak az elvekről, hanem a támogatás mértékéről is nyilvános vita lesz." - mondta Bencsik. Ezt követően történhet meg a részletszabályok kidolgozása. Két új rendeletre van szükség, illetve a villamosenergia-törvény módosítása is szükséges, ez csak a tavaszi ülésszakban lehet meg, és várhatóan 2012 július 1.-vel léphet hatályba az új támogatási rendszer.

Indul az új Zöld beruházási program

Megtörtént a ZBR programok felülvizsgálata, idén tavasszal született döntés a korábbi panelprogram elbírálásáról - jelentette ki Bencsik János pénteken. Az államtitkár elmondta: korábban úgy indították el, hogy nem biztosították a szükséges fedezetet, most a kvótaértékesítési bevételekből finanszírozzák a folytatást. Akkor 13,2 miliárd értékben született döntés, 23500 körüli lakás támogatásáról. "Azóta történt egy forrásátcsoportosítás, mintegy 1,6 milliárd forintot tudunk a napokban a ZBP panelprogram rendelkezésére bocsátani, ez további 3200 lakásra ad fedezetet. Azzal számolunk, hogy az év végéig még egy ennél nagyobb összeg renlekdézsre állhat, további 4000-4500 élakás korszerűsítése kezdődhet el abból.

szerző: Energiainfo